Mint minden anya, én is féltem a gyerekeimet. Vannak helyzetek, amikor azt gondolom, ijesztő ez a világ és meg akarom óvni őket mindentől. 

Pedig nekik nem egy ezredik helikopteranyura van szükségük (abból van elég szabadlábon) hanem arra, hogy olyan szkillekkel, olyan értékekkel ruházzuk fel őket, ami képessé teszi majd őket arra, hogy egyedül boldoguljanak. 

Számtalan dolog van, amiben meglátjuk az ellenséget - az iPad káros, a műanyag játék rossz, az Instagram hamis képet közvetít a világról (ez most a zanzásított verzió, de értitek mire gondolok)....sorolhatnám, pedig az igazán nagy veszély abban van, ha nincs mibe kapaszkodniuk, ha majd úgy hozza az élet, hogy megrottyannak. 

A felsoroltaknál sokkal ártalmasabb, ha nincs otthon szeretet és tisztelet. Romboló, ha a lányom azt látja, hogy utálom magam, képtelen vagyok elfogadni a külsőmet. Nem lesz hasznukra, ha azt látják, milyen negatív beállítottsággal élem a mindennapjaimat. 

Rájöttem, hogy az egyik legnagyobb dolog amit értük tehetek, ha foglalkozom MAGAMMAL - fizikailag, lelkileg, mindenhogy. (Akinek van affinitása, ajánlom a neten elérhető kutatásokat, hogy az anya mentális állapota milyen hatással van a gyerekek lelkivilágának alakulására. Tanulságos.)

Én jó példa akarok lenni a gyerekeimnek, hogy legyen útravalójuk, ha eljön az ideje és önálló életet kezdenek.

Lehet, hogy nehéz korba születtek, de minden korban ezt gondolták az abban élők, nem? Hiszek benne, hogy jó utánpótlást tudunk nevelni.